Hont Krisztina Gyenge és erős
Ha rám mosolyog
Lángra lobban szívem.
Sutba dobnám érte
Minden kincsem.
A boldogság s a rettegés
Egybeolvadván.
Menekülnöm kéne,
De én inkább vágynám.
Minden reggel
Csak érte ébredek,
Meglátom arcát,
Kezem megremeg.
Gyenge és erős
Nagyot alkotván
Férfi és nő.
Csak ezt hallgatnám.