Kántor Péter A költészet dícsérete
A költészet dicsérete
Egy fura nevű pali mondta…
Mit is? Már elfelejtettem.
Ja igen. Egy másik meg
a vonat alá ugrott. Mint a barna
éjfél, azt mondta. De nem ő.
Az egy egészen más ürge volt. Bár
hogy mitől más? Már rég halott mind.
Vagy nem? Legalább nem fáj nekik
az égő élet. A kurva Rozi.
Volt bennük valami cukorkabolt,
ahonnan előrángatták az édességet.
Mint a Mont Blanc csucsán a jég.
Meg hogy puncs égő szeme kékje.
Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék.
A napraforgóról karattyolt valamit.
(írta nap 4 Június személyes oldalaidon )